Az elektromos fűtőberendezéseket bemutató cikksorozatunk következő fejezetéhez érkeztünk; ezúttal az infrafűtést vesszük górcső alá a VGF&HKL szaklap szeptemberi számában. Hogy mennyire jó, gazdaságos, és mikor használható az infrafűtés, kiderül cikkünkből.
A helyiségek fűtésére használt fűtőkészülékek a hőt a környezetüknek két módon adhatják át, konvekcióval (áramlásos hőleadással), azaz a fűtőtesttel közvetlen érintkezésbe kerülő levegő felmelegítésével. De átadhatják hősugárzással is, a fűtőtest anyagából kisugárzó, távolba terjedő infravörös hullámhosszú sugárzással. A hagyományos, konvekciós fűtéssel (konvektorok, radiátorok) a levegőt melegítjük fel, majd ez a levegő keveredik a helyiségben a falakat, tárgyakat felmelegítve. Az infravörös hősugárzást kibocsátó fűtéseknél viszont a hősugárzás a levegőt nem, csak közvetlenül a tárgyakat, embereket melegíti fel. A tárgyakra (falak, bútorok, padló) és emberekre eső hősugárzás kb. 15%-a visszaverődik, a maradék 85% elnyelődik. Az így felmelegedett tárgyak adják tovább a hőt a környezetnek, felmelegítve a levegőt is. Az infravörös hősugarak hatása hasonló a Nap sugarainak hatásához. E hasonló viselkedés nem véletlen: a napfény és az infravörös hősugárzás egyaránt elektromágneses sugárzás, csak annak más hullámhosszú tartománya.
A távoli az igazi
Az elektromágneses spektrum gamma-, röntgen-, ultraibolya-, látható, infravörös sugárzást, mikrohullámokat és rádióhullámokat tartalmaz, melyeknek a hullámhosszukban és a frekvenciájukban van különbség. Infravörös sugárzást a 780 nm és 1 mm közötti hullámhossztartományban mérhetünk, ami szabad szemmel nem látható. Az infravörös sugárzás hullámhossza kisebb, mint a mikrohullámé vagy a rádióhullámoké, ám nagyobb, mint a látható fényé. Elsődleges forrása a hősugárzás. Bármilyen objektum, amelynek hőmérséklete abszolút nulla fok fölött van, infravörös sugárzást bocsát ki magából. Rendszerint három spektrumtartományba sorolják az infravörös sugárzást:
- Közeli infravörös sugárzás: 0,7 és 1,1 mikron hullámhossz közötti tartomány. Ezeket az optikai kommunikációban használják, mert a hullám csak enyhén gyengül üvegen keresztül haladva. Erős a képi intenzitás ebben a tartományban, amit az éjjellátó szemüvegeknél hasznosítanak.
- Közepes infravörös sugárzás: 3 és 8 mikron hullámhossz közötti tartomány. Az infravörös önirányítású rakétáknál alkalmazzák. Egy infraérzékelőt tesznek a rakéta fejére, és ez érzékeli az infravörös sugárzást. Ez tapasztalható például a sugárhajtóművek lángja mentén.
- Távoli infravörös sugárzás: 8 és 15 mikron hullámhossz közötti tartomány.
Több, egymástól független kutatóintézet is bizonyította, hogy az emberi szervezet számára a távoli infravörös sugarak a legkedvezőbbek. Az infravörös sugarak az emberi szövetekben teljes mértékben elnyelődnek, testünkben hőenergiává alakulnak. Ez a hőenergia a természetes áramlást (vérkeringést) felhasználva az egész testben kellemes hőérzetet biztosít.
Bővebben az infrafűtésről a VGF szaklap szeptemberi számában olvashatunk.
