Egy jó épületgépészeti (víz, gáz, fűtés, hűtés, légtechnika) rendszer olyan a háznak, mint az embernek az egészsége. Akkor vesszük észre mennyire fontos, ha nincs vagy ha nem jól működik. Ha túl hangos a klíma, ha nem elég meleg a víz, ha nem folyik megfelelően a fürdővíz, ha a gyerekszoba hűvösebb, ha a gáz és villanyszámla túl magas, ha megjelennek a sarokban a penészfoltok, már tudjuk, hogy otthonunk nem egészséges.
Ahogy önmagunkkal szemben, a házunkkal szemben is igényesnek kell lennünk. Szükséges a tudatos tervezés egy új építésnél vagy egy felújításnál. Tudnunk kell előre, milyen igényeink lesznek, és a többi szakiparral együtt dolgozva kell megtervezni mindent. Viccesen hangzik, de egy modern házban még az sem mindegy, hogy utólag hova helyezzük el majd a kanapét vagy melyik falra szeretnénk felakasztani egy képet. Konkrétan mindkét esetben hatással lehetünk az épület hőleadására. Nemzetközi szinten is egységes a jövő fejlesztési irányvonala. Szigorú célkitűzésekhez alkalmazkodva szabályozzák a termékek gyártását, ami bizony nagyon gyorsan és sokszor éles váltásokat jelent felhasználói szinten is. Emlékszem, hogy 10 évvel ezelőtt a kazángyártók éves statisztikájában már megjelentek a kondenzációs gázkészülékek, mint új, potenciális és rendkívül dinamikusan fejlődő termékújdonságok. Itthon már évek óta szinte nem is lehet más gázkészüléket felszerelni egy új építésű lakóházba, hiszen a technikai követelmények annyit szigorodtak, hogy a „hagyományos” technológia már nem tudja teljesíteni. A tervezőasztalokon már nemcsak egy high-tech javaslat, hanem komoly alternatíva a hőszivattyú. Sőt, kombinálva napelemes rendszerekkel, központi hőcserélős szellőztetővel, falfűtéssel és hűtéssel kezdjük elérni, hogy már standarnak számít.
Biztos vagyok benne, hogy azok az épületgépész kivitelezők vagy akár mérnökök, akik 25-30 évvel ezelőtt végeztek, még teljesen mást tanultak, mint amire ma szükségük lehet a munkájuk során. Az elmúlt Hungarotherm (2017) óta egy digitális forradalom indult meg az épületgépészeti termékek területén. A felhasználók komfortigénye és a digitális világgal megnövekedett kapcsolata olyan fejlesztésekre ösztönözte a gyártókat, hogy már a csaptelepeink fogyasztását is okostelefonról tudjuk elemezni. Az egyes berendezéseink már nemcsak velünk, de egymással is kommunikálnak, és egy jól tervezett és szabályzott rendszer esetén egymás hatékonyságát növelik. Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt évek főbb fejlesztési irányvonalai három pontra fókuszáltak az épületgépészetben: energiatakarékosság, környezetvédelem, komfort (például rendkívül alacsony zajszint, távoli elérés, automatizálás).
Az új technológiák megjelenése nemcsak a szakmát ösztönzik sokszor paradigmaváltásra és folyamatos tanulásra, de a felhasználóknak is a megszokottól eltérő szokásokkal kell megismerkedniük. Egy központi szellőztetésű házban nem célszerű rendszeresen kitárt ablakokkal szellőztetni, nem az a megfelelő kazán, ami a legnagyobb teljesítményre képes, hanem amelyik a legalacsonyabb fogyasztás mellett tud megfelelő hőmérsékletet biztosítani. Nem fúrkálhatjuk összevissza a falat, ha a falakban futó alacsony hőmérsékletű falfűtés csövei futnak, és meg kell barátkoznunk vele, hogy a legtöbb energiát már nem a fűtésre, hanem hűtésre használjuk. Az okostelefonunk képes minden eszközünkkel kommunikálni és okosszerelvények, energiatakarékos okosszivattyúk még azt is jelzik számunkra, ha csepeg valahol a csap a lakásban.
Ez mind igaz, ha egy új házat építünk, és van elég tőkénk, hogy alacsony üzemeltetésű, energiatudatos termékeket válasszunk. Sok hazai ingatlantulajdonos rendelkezik még ezzel szemben nagyon öreg készülékekkel és elavult rendszerekkel, ahol a felújítás az alapkritériumok a modernizálás lehetőségeit korlátozzák. Itt talán még nagyobb kihívás és közös feladatunk, érdekünk az átállás és a reformok gyakorlati átvezetése.
Forrás: VGF-SZAKLAP
